Beszélj, szerelő barát, hogy vagy?
1. Diagnózis módszertana - A diagnosztikai módszertan olyan alapvető lépések összessége, amelyeket követni kell, és amelyek a diagnózist a kellemetlenség okának hatékonyabb és gyorsabb feltárására irányítják. Koncepcióját már ismerik a szerelőtársak, de célszerű kiemelni néhány kulcsfontosságú pontot az elektromos és elektronikus rendszerek diagnosztikájában.
Nem kevés olyan eset van, amikor az ügyfél kellemetlenségre panaszkodik, és a kommunikáció hiánya vagy a reklamációval kapcsolatos kevés információ miatt olyan pontot javítanak ki, amely nem volt leírva a szervizrendelésben, és amely nem volt benne igényelt tételek.
A műszaki ismeretek fontosak, de a módszertan alkalmazása a diagnosztikában elengedhetetlen, mivel az ügyfél információi az egész diagnózist irányítják.
A konzultációs interjú alkalmával elvégzett elődiagnosztika a folyamat kiindulópontja, ideális pillanat arra, hogy a lehető legtöbb információt begyűjtsük az ügyféltől a kellemetlenségről.
A panasz felmerülésének feltételeivel kapcsolatos kulcskérdések, amelyeket jól kell értelmezni, a Módszertan első lépésében (1. lépés – A PANASZ ELLENŐRZÉSE) teszik fel:
ELSŐ LÉPÉS – „AZ ÜGYFÉL PANASZ ELLENŐRZÉSE”
A hibáról kezdetben mindig az ügyfélhez intézett vizsgálati kérdéseken keresztül kell tájékozódnunk (5W1H módszer - mit, mikor, hogyan, miért, hol és ki), lehetőleg a szervizrendelés megnyitásakor (elő - diagnózis), amint az a képen látható a kérdések alkalmazásában a műhelymunka mindennapjaiban.
MÁSODIK LÉPÉS – „A KAPCSOLÓDÓ TÜNETEK MEGHATÁROZÁSA”
Figyeljük meg, hogy milyen tüneteink kapcsolódnak a kellemetlenséghez, vagyis ha a jármű az állítólagos tünetet mutatja.
Ha nem, próbálja meg reprodukálni az igényelt hibát.
HARMADIK LÉPÉS – „A KAPCSOLÓDÓ TÜNETEK ELEMZÉSE”
A tünetek elemzésekor például előfordulhat, hogy a hibakódok aktívak vagy sem (a szkenneren keresztül).
Azokban az esetekben, amikor nincs hibakód a vezérlőegység memóriájában, szükséges az érintett alkatrészek megfelelő elektromos áramkörének feltárása, valamint az ok-okozati diagram felhasználása a lehetséges okok felmérése során. a probléma.
NEGYEDIK LÉPÉS – „SZOLGÁLJA EL A PROBLÉMÁS TERÜLETET”
A meghibásodás megjelenési helyén dolgozzon, amely lehet egy érzékelő vagy működtető csatlakozójában, vagy közvetlenül az elektromos kábelkötegben, ehhez műszaki irodalom támogatásával kell hozzáférni az elektromos rajzhoz, többek között információ.
ÖTÖDIK LÉPÉS – „JAVÍTSA MEG A PROBLÉMÁS TERÜLETET”
A hibás terület megtalálása után meg kell javítanunk.
HATODIK LÉPÉS – „IGAZOLJA, HOGY A MŰVELET MEGFELELŐ”
A megfelelő javítás után ellenőrizze a rendszer működését és megfelelő működését.
A területtől vagy rendszertől függően egy tesztvezetést kell végezni a megerősítéshez.
Összefoglalva, a következő módon végezhetjük el a gyors és meggyőző hibadiagnosztikát:
2. Esettanulmány
A diagnózis hat szakaszának alkalmazásának példájaként bemutatunk egy esetet, amelyet Edveudo Pinheiro szerelő, a Fortaleza városában, Cearában található Oficina Pinheiro tulajdonosa kedveskedik.
ÜGYFÉL PANASZ: Amikor az autó egyszer-kétszer bekapcsolta a ventilátort, a jármű megh alt, majd később, amikor felkérték, hogy indítsa el, nehezen indult be.
DIAGNÓZIS: Miután figyelmesen meghallgatta az ügyfél panaszát, a szerelő elkészítette cselekvési tervét a lépésről lépésre elvégzendő tesztekkel.
A tervezés első eleme az volt, hogy a szkenner segítségével ellenőrizte a motorvezérlő egység hibamemóriájában található hibakódokat, amelyek segíthetnek azonosítani a hiba okát, és ezt meg is tette. a következő eredmény a képen:
A hibakódok láttán nem vesztegette az időt, és figyelmét a főtengely helyzetérzékelővel, azaz a CKP érzékelővel kapcsolatos hibákra irányította.
Ehhez egy oszcilloszkóp segítségével stratégiailag rögzített több oszcillogramot, hogy elemezze a motorvezérlő rendszer viselkedését.
Ebben az állapotban a motor normál módon működik a bemeneti jeleivel (CKP és CMP) és a kimenetével (befecskendező szelep) szabályos módon.
A konzultatív interjú során azonban az ügyfél határozottan kijelentette, hogy a hiba csak a ventilátor bekapcsolása után következett be, vagyis a motor ideális üzemi hőmérséklete mellett.
Ily módon a szerelő egészen addig a pillanatig folytatta a rögzítést, amíg a ventilátor be nem indult.
Amikor a ventilátor működni kezdett, vagyis a motor ideális üzemi hőmérsékletű volt, a forgásérzékelőre (CKP) utaló oszcillogram meghibásodott.
A szerelő a hullámformák megtekintésével könnyen azonosította a nyíllal jelzett forgásérzékelő jelének meghibásodását, és azt is megfigyelte, hogy emiatt a motorvezérlő egység nem küldte tovább a vezérlést a befecskendező szelepnek, helyileg kiemelte: a kérdőjel.
MEGOLDÁS: Abban a pillanatban a szerelő, tapasztalatai alapján, kézzel mozgatta a forgásérzékelő csatlakozóját, és megállapította, hogy az rosszul van rögzítve, ami torzulást okozott a jelében., időveszteség nélkül kicserélte az érzékelő csatlakozóját, és a jármű ismét normálisan működött.
Kiváló 2022-t kívánok sok munkával, egészséggel és békével. A következő alkalomig!!!
