Szólj szerelő, hogy vagy? E havi cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a szakirodalom hogyan segíthet a különböző autóipari rendszerek hibadiagnosztikájában, de mielőtt bemutatnánk a műszaki irodalom alkalmazásának előnyeit, áttekintünk néhány alapvető fogalmat, hogy a szerelő barát teljes egészében megértheti ennek az igazi eszköznek a hasznosságát a műhely növekedése szempontjából.
1. Gépjárműdiagnosztika - A javítóműhelyek túlnyomó többsége ismeri a gyakorlatban az autódiagnosztika jelentését, azonban elengedhetetlen, hogy ide is felvegyük a koncepcióját, hogy eloszlassunk minden kétséget, amelyek egyes kollégákban merülnek fel ezzel a folyamattal kapcsolatban.
Így az autódiagnosztika nem más, mint: „A probléma okának feltárására irányuló elemzési folyamat”, amint azt a diagnózis dinamikája mutatja.
A folyamat sikeréhez azonban nem elég, ha a szerelő ismeri ezeket az információkat, hanem világosan és tárgyilagosan meg kell különböztetnie, mit jelent a tünet, hiba és ok kifejezés.
2. A diagnózis előfeltételei - A képen láthatóak azok az előfeltételek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az autótechnikus jó hibadiagnosztikát tudjon végezni.
3. Diagnosztikai eszközök - Ezek az interfészt vagy összeköttetést jelentik a szerelő és a jármű között. E cikk alkalmazásában a következő eszközöket veszik figyelembe: nyomás- és áramlásmérők, multiméter, szkenner és oszcilloszkóp.
4. A műszaki irodalom jelentősége a műhelyben
Javítóbarát, gondolt már arra, hogy mi a különbség aközött, hogy a megelőző, javító karbantartást vagy hibadiagnózist segítő fő műszaki információk ismeretében kapja meg a járművet a műhelyében, és ugyanazt a járművet kapja meg úgy, hogy semmit sem tud kizárólag és kizárólag a próbálkozás és a hiba módszerétől, valamint az ágazatban dolgozó kollégák jóindulatától függ, hogy valamilyen információt szerezzenek az összetevőtől vagy rendszertől, hogy végre lefusson a szolgáltatás?
A legtöbb műhely esetében a műszaki információk hiánya drasztikusan csökkenti a termelékenységüket, valamint jelentősen megnöveli a szolgáltatás megtérülését valamely eljárás hibája vagy a diagnosztika hibája miatt, és ezt a helyzetet folytatva azt látjuk, hogy bezárják kapuikat.
Elképzelem, hogy hozzám hasonlóan te is távol akarsz maradni ettől a szomorú valóságtól.
Pontosan ebben a kontextusban jelenik meg a műhelyben a szakirodalom jelentősége.
Nem tudom, előfordult-e már veled, de bár nem álltak rendelkezésemre magas színvonalú műszaki információk, minden alkalommal, amikor egy autó érkezett a műhelybe javításra, karbantartásra vagy diagnosztikára, A következő helyzeteknek vetettem alá magam:
• A napom jó részét az interneten töltöttem, weboldalakat, blogokat és YouTube-videókat néztem, műszaki információkat kerestem a műhelyemben lévő járműről, hogy elvégezhessem a szervizt vagy a diagnózist;
• Harmadik felek segítségére támaszkodott a javítás folytatásához szükséges információk megszerzésében, az időtől és az ágazatban dolgozó kollégák jóindulatától függően;
• Nem kapta meg az összes megérkezett járművet a bizonytalanság vagy a karbantartástól való félelem miatt, mert nem volt műszaki információja az adott modellről.
Itt nem azt mondom, hogy a szektorban dolgozó kollégákkal, egy adott komponenssel vagy rendszerrel kapcsolatos tapasztalatcsere rossz dolog, éppen ellenkezőleg, a tapasztalatcsere alapvető mindkét fél növekedéséhez.
Még az sem jelenti, hogy a blogírás vagy a YouTube-videók nézése azt jelenti, hogy felkészületlen szerelő.
Tulajdonképpen a felmérések elvégzésével azt mutatja, hogy tudást keres, és ez a szakmai fejlődés része.
Azonban a KIZÁRÓLAG ezektől a forrásoktól való függés nem jó jel, és garantálom, nem fogja tudni sokáig aktívan tartani vállalkozását, ha folytatja ezt a munkamódszert.
De attól a pillanattól kezdve, hogy minőségi műszaki információk álltak a rendelkezésemre, a játék megváltozott, mert teljes biztonságban kezdtem el karbantartani és diagnosztikát végezni a különböző autóipari rendszereken, mivel megvoltak a referenciaértékek, az eljárások vizsgálati és mérési pontok elvégzéséhez.
5. A szakirodalom gyakorlati alkalmazása a különböző diagnosztikai eszközökkel
5.1 Hengernyomás-ellenőrző műszer
Az eszköz használatához a tökéletes diagnózis garantálása érdekében hozzá kell férnünk a vizsgált jármű megfelelő működéséhez megfelelő nyomásértékhez, és össze kell vetnünk azt az eszköz által kijelzett értékkel. Az 5. ábra egy példa kézikönyvet mutat a referenciaértékkel.
5.2 Elektromos diagramok olvasása és értelmezése, elektromos tesztek multiméterrel
Ehhez az összetettebb elemzéshez mindenekelőtt nem csak konzultálni kell, hanem mindenekelőtt értelmezni is kell a jelenlévő információkat, mint például a szimbólumok, a huzalszínek, a csapok elhelyezése, a pinout stb. a képen látható módon.
E fontos lépés befejezése után a következő lépés a helyes vizsgálati eljárás, valamint a referenciaértékek megjelenítése, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az alkatrész hibás vagy jó állapotban van.
A 7. ábra példát mutat be multiméterrel a motor hőmérséklet-érzékelőjének tesztelésére úgy, hogy megméri annak ellenállását a műszaki irodalomban található szabványos értékkel összehasonlítva.
5.3 Hogyan lehet meghatározó az elektromos befecskendező rendszer diagnosztikájában az elektromos diagramok értelmezése?
Az alább bemutatott valós eset annak a tanácsadásnak az eredménye, amelyet egy hazai és importált járműveket fogadó autóközpontban végeztem.
Ebben az esetben egy ETORQ motorral felszerelt Fiat Siena 2010 1.6-os tulajdonosa arról számolt be, hogy hirtelen abbahagyta a gyorsulást. Néhány sikertelen próbálkozás után a tulajdonos felhívott, hogy megpróbáljam megoldani az esetet.
Első lépésem az volt, hogy megnézzem a jármű elektromos kapcsolási rajzát, ebben az esetben az elektronikus befecskendező rendszer az IAW - 7GF.
A kapcsolási rajzon gyorsan észrevettem, hogy a fojtószelepház pozitív és negatív teljesítménye is meg van osztva a fázisérzékelővel (CMP).
Időpocsékolás nélkül elmentem ellenőrizni a fojtószelep helyzetérzékelőinek tápellátását.
És a gyanúm beigazolódott, nem érkezett 5 V-os feszültség a fojtószelepház 2. érintkezőjénél.
A diagnózis felgyorsítása érdekében eltávolítottam a fázisérzékelőt, ellenállástesztet végeztem, és arra a következtetésre jutottam, hogy rövidzárlatos, ami megmagyarázza a fojtószelepház teljesítményének hiányát.
Új fázisérzékelőt szereltek fel, és a jármű visszatért a normál működéshez.
6. Az alkatrészek elhelyezkedése – Az egyik legnagyobb nehézségem, amikor a műhelyben dolgoztam, amikor nem tudtam hozzáférni a műszaki információkhoz, az alkatrészek, például a vezérlőmodulok és az érzékelők elhelyezkedése volt, amelyek az egész járműben vannak elosztva, például a légzsákrendszer, például. például
A műszaki irodalom felhasználásával nagyon könnyű megtalálni az alkatrészeket és gyorsabban elvégezni az ellenőrzéseket.
A 9. és 10. ábra néhány vezérlőmodul elhelyezését, valamint a légzsákrendszer fő érzékelőit mutatja.
7. Műszaki irodalom és oszcilloszkóp diagnosztika
A diagnosztikai képalkotással foglalkozó szakemberek számára, vagyis azok számára, akik az oszcilloszkópot használják a jármű különböző alkatrészeinek állapotának diagnosztizálására, a szakirodalom két alapvető szempontból fontos.
Az első közvetlenül az elektromos kapcsolási rajzhoz kapcsolódik, mert a rögzítés végrehajtásához a technikusnak ismernie kell az elemzett komponens egyes kapcsainak funkcióját, vagy közvetlenül a kérdéses rendszer parancsmoduljának csatlakozóján.
A második szempont a referenciaoszcillogramra vonatkozik, vagyis arra a szabványos jelre, amelyet az érzékelőnek vagy működtetőnek a rögzítés után az oszcilloszkóp képernyőjén kell megjelenítenie, hogy a szerelő összehasonlíthassa és hatékonyan megállapíthassa, hogy az alkatrésznek problémái vannak vagy tökéletes működés.
A képek egy oszcilloszkóppal végzett elemzéshez szükséges konkrét műszaki kézikönyv példáját mutatják be. Vegye figyelembe, hogy az ábrán látható az adott alkatrész referenciaoszcillogramja, specifikus elektromos diagramja, valamint a jel stratégiai pontjainak kiemelése. elemzés.
8. Esettanulmányok
Annak érdekében, hogy példát mutassunk mindarra, amit ebben a cikkben eddig bemutattunk, bemutatunk két valós esetet a szakirodalom diagnosztikai eszközökkel történő alkalmazására.
1. eset – Hibás hangkerék – Az egyik konzultációm során a következő helyzetbe kerültem: a szerelő küldött egy képernyőképet.
Bejelentés arról, hogy a kérdéses jármű indítási nehézségei és gyenge teljesítménye volt.
Azt akarta tudni, hogy a jármű motorja nincs-e szinkronban.
Amint azt sokan gondolják ebben a pillanatban a kép láttán, ami még a szinkronizálás előtt felkeltette a figyelmemet, az a forgásérzékelő jelében (CKP) jelen lévő szabálytalanság volt, a pirossal bekarikázott régióban.
De a kérdés, ami most felmerülhet a fejében: honnan tudhatja, hogy ez a különbség nem a jel jellemzője, hanem egy probléma jelzése?
A válasz egyszerű, tudom, hogyan kell kinéznie ennek a járműnek a referenciaoszcillogramjának, ahogy az a képen is látható.
A 2. csatorna jelét (zöld) elemezve azt látjuk, hogy soha nincs interferencia, ezért arra kértem, hogy távolítsa el a hangkeréket és alaposan vizsgálja meg. A szerelő ezt meg is tette, és rövid pillanat múlva elküldte nekem ezt a fényképet.
Az egyenetlenség oka a forgásérzékelő jelében (CKP), a hangkeréken végzett hegesztés következtében szabálytalanul elmozdult, tükrözve az érzékelő által rögzített jelet.
2. eset – Nem megfelelő köszörülés a fejben
Jármű Chevrolet Sonic 1.6, 2011, a fej felújítása után nehezen indul, szabálytalan az alapjárati fordulatszám és nincs hibakód.
Az ügy megoldásához elengedhetetlenek voltak a „fejszár felújítása utáni” információk, hiszen tudjuk, hogy több olyan jármű is van, amelyik nem „elfogadja” a nagyjavítási eljárást, egyébként szabálytalanul működött.
De honnan tudhatja, hogy a műhelyében lévő jármű, amelynek például fejproblémája volt, megkaphatja-e a köszörülési szolgáltatást, vagy ki kell-e cserélni a fejet?
Csak a jármű motor műszaki információinak megtekintése után lehet tudni ezeket az információkat.
Ezt az esetet megoldó csapat is így tett, és meglepetésükre a következő információkat látták a képen.
Ezzel az értékes információval arra a következtetésre jutottak, hogy a jármű teljes működéséhez a fejét ki kell cserélni.
Időpocsékolás nélkül a szerelő új hengerfejet kért, az összeszerelést az autógyártó által megadott eljárások szerint végezte el. Beindította a motort és megerősítette a diagnosztika eredményességét, mivel a jármű először indult és stabil alapjárati fordulatszámot mutatott, elvégezte a futáspróbát és igazolta kiváló teljesítményét, sikeresen befejezve a szervizt.
