A jelátalakítók divatosak a szerelők, villanyszerelők és köszörűk körében, és egyre népszerűbbek, mert új eszköz a piacon, és sok kíváncsiságot ébreszt ebben a diagnosztikai képalkotó módszerben.
Azonban az eszközzel való munkavégzés nem olyan egyszerű, mint gondolná, hanem némi technikai tudást igényel, különben nehézségekbe ütközik.
De a technikus nem a nehézségek miatt adja fel, hanem tudást keres a szerszám használatához, és a technikus és a vevő nyerhet a tudás kereséséből. Ahhoz, hogy ezekkel az eszközökkel dolgozhasson, a technikusnak rendelkeznie kell bizonyos mennyiségű fizika ismereteivel.
Elektromosság
Az elektromosság alapjainak megértéséhez először az atomokra kell összpontosítanunk, amelyek az élet és az anyag egyik alapvető építőköve. Az atomok több mint száz különböző formában léteznek olyan kémiai elemekben, mint a hidrogén, a szén, az oxigén és a réz. Sokféle atom egyesülhet molekulákká, amelyek olyan anyagot építenek fel, amelyet fizikailag láthatunk és megérinthetünk.
Egy atom három különböző részecske kombinációjából épül fel: elektronok, protonok és neutronok. Minden atomnak van egy központi magja, ahol a protonok és a neutronok sűrűn vannak elhelyezve. Az atommag körül keringő elektronok csoportja.
Ohm törvénye | Feszültség | Ellenállás | Jelenlegi
Elektromos áramkör jön létre, amikor egy vezető út jön létre, amely lehetővé teszi az elektromos töltés folyamatos mozgását. Az elektromos töltésnek az áramkör vezetőin keresztül történő folyamatos mozgását áramnak nevezik, és gyakran áramlásként említik, hasonlóan a folyadék csövön keresztüli áramlásához.
Azt az erőt, amely a töltéshordozókat az áramkörben való áramlásra ösztönzi, feszültségnek nevezzük. A feszültség a potenciális energia specifikus mértéke, amely mindig relatív két pont között.
Amikor egy áramkörben jelenlévő bizonyos mennyiségű feszültségről beszélünk, akkor annak a potenciális energiának a mérésére gondolunk, amely a töltéshordozókat az áramkör egyik pontjából a másikba mozgatja. Két konkrét pontra való hivatkozás nélkül a feszültség kifejezés értelmetlen.
Az áram bizonyos fokú súrlódással vagy a mozgással szembeni ellenállással hajlamos a vezetőkön keresztül haladni. Ezt a mozgással szembeni ellenállást pontosabban ellenállásnak nevezzük. Az áramkörben lévő áram nagysága a feszültség nagyságától és az áramkörben lévő ellenállás mértékétől függ az áram áramlásával szemben.
A feszültséghez hasonlóan az ellenállás is két pont közötti relatív mennyiség. Emiatt a feszültség- és ellenállásmennyiségek gyakran az áramkör két pontja között vannak.
Nyomás
A nyomás olyan erőt jelent, amely egy területre hat, és jelezheti az összenyomást vagy a nyomást. A fizika kontextusában egy mennyiségnek is megfelel, ahol a nyomás egy olyan mennyiség, amelyet az erő (F) és a szóban forgó felület (A) területe közötti arány, ahol az erőt kifejtik. Lehetőség van a nyomás meghatározására egyes műszerekkel, köztük a manométerrel, a barométerrel, a piezométerrel és a vákuummérővel. A Nemzetközi Rendszer szerint a nyomást N/m² egységben (Newton per négyzetméter), Pascal néven is ismerik. Vannak más mértékegységek is, mint a bar, PSI, Hgmm, millibar, atm.
Légköri nyomás
Ez az a nyomás, amelyet a légkör levegője gyakorol a bolygó felszínére. Ez a nyomás a magasság változásának megfelelően változhat, vagyis minél nagyobb a magasság, annál kisebb a nyomás, következésképpen minél kisebb a magasság, annál nagyobb nyomást fejt ki a levegő a Föld felszínére. Minden város más tengerszint feletti magasságban található, így a légköri nyomás értéke különböző helyeken változik.
Abszolút nyomás
Ez a Föld felszínén lévő testre gyakorolt össznyomás. A testre ható abszolút nyomás kiszámításához két különböző nyomás hatását kell figyelembe vennünk: a légköri nyomást és a relatív nyomást. Összefoglalva, az abszolút nyomás a relatív nyomás plusz a légköri nyomás összege.
Relatív nyomás
A hely légköri nyomása és a folyadék nyomása közötti nyomáskülönbség. Ezt túlnyomásnak is nevezik. Összefoglalva a relatív nyomás olyan, mintha az atm nyomást referencia nulla értékként határoznánk meg, és az atm feletti összes nyomás a relatív nyomás.
Példa: Tegyük fel, hogy egy város légköri nyomása 940 mbar 700 méterrel a tengerszint felett, és amikor az üzemanyag-szivattyú nyomását a nyomásmérővel méri, az 3,5 sáv az üzemanyagvezetékben. Ugyanebben a tengerszinti tesztben a szivattyú nyomása is 3 lesz.5 bar De miért ugyanaz a nyomás, mivel a magassággal változik? A mérés egy manométerrel történik, és a relatív nyomást méri, ahol a nyomás atm nulla.
Vákuum
A légköri nyomás mínusz az abszolút nyomás értéke, a vákuum szívás, mélyedés, értéke alacsonyabb, mint a légköri nyomás, leggyakrabban használt mértékegysége HGmm és HGcm. Sokan összekeverik a motor vákuumot a MAP nyomással, ezért a MAP nyomás a légköri nyomás mínusz a vákuum.
Statikus nyomás
A nyugalmi állapotban lévő folyadék által kifejtett nyomás az a nyomás, amely a hengerben akkor lép fel, amikor a dugattyú a PMI-ről a TDC-re megy, a sűrített levegő teljes löketében a motor kompressziós nyomása. Ennek a nyomásnak az OTTO ciklusú motorokban történő elemzéséhez Bourdon-csöves nyomásmérőt használnak, amelynek alkalmazása a gyújtógyertya furatában található. Ez az elemzési módszer a henger össznyomását méri, és az autótechnikusok széles körben alkalmazzák, nyomása körülbelül 12-16 bar között változik egy jó tömítettségű hengerben.
Égési nyomás
A henger belsejében fellépő nyomás az üzemanyag elégetésével a motor működése során, a kapott hálózat forrása a hengernyomások. A nyomás a gáz dugattyúra ható erejévé válik, és a főtengely forogását okozza. A hengernyomás meghatározása meglehetősen nehéz, kivéve a kísérleti vizsgálatokat, ahol az ideális Otto-ciklus és motorszimulációk segítségével közelítő értékek határozhatók meg. Az égési henger nyomása 30 és 50 bar között változik, és a henger belsejében a hőmérséklet 2000 °C és 2400 °C között van.
Kinematikai nyomás
A mozgó folyadék által a felületre gyakorolt nyomás. Általában az áramló folyadék lendületéhez kötik, amelyet dinamikus nyomásnak is neveznek. A dinamikus nyomás egy folyadék nyomása, amelyet az áramlási sebesség okoz. A nyomásátalakító a dinamikus nyomáson, a gázok áramlási nyomásán dolgozik égéshatás nélkül. Statikus nyomáson Bourdon manométerrel a nyomás eléri a 12-16 bar-t, a jelátalakítónál pedig dinamikus nyomáson az érték 4-6 bar között változik.
