Sziasztok kedves olvasók!
Ezeket a beállításokat a modul a motor alkatrészeinek öregedésére, az üzemi üzemmódra, az üzemi hőmérsékletre és végül a flexiós technológiát alkalmazó motorok esetében az üzemanyag típusára tekintettel hajtja végre.
1. Önadaptáció
Az elektronikus vezérlőegység azon képessége, hogy alkalmazkodni tudjon a kis gyártási tűrésekhez és a motoralkatrészek öregedéséhez.
1.1 Az önalkalmazkodás típusai
Keverék önadaptációja: célja, hogy kompenzálja a motor alkatrészeinek jellemzőiben a gyártási/öregedési tűrésekből adódó eltéréseket, valamint a felhasznált üzemanyag típusának kis eltéréseit. A kompenzáció egyedileg történik a motor különböző működési körülményei szerint.
Az 1. ábra a vezérlés folyamatát mutatja zárt hurokban. Ez a fajta vezérlés teszi lehetővé az önalkalmazkodó keverést.
„Zárt kör”: az üzemanyag mennyiségét a kipufogógáz maradék oxigéntartalmának függvényében határozzák meg. Ezt a módszert a katalizátor maximális hatékonyságának és a lehető legalacsonyabb üzemanyag-fogyasztás biztosítására alkalmazzák.
„Nyílt hurok”: az üzemanyag mennyiségét kísérleti úton határozzák meg a laboratóriumban, a legjobb adagot rögzítik a rendszer memóriájában. Ezt a módszert a motor maximális teljesítményének biztosítására alkalmazzák teljes terhelés és átmeneti (gyorsulási) körülmények között.
A gyújtás előretolt önadaptációja: célja a motor gyártási tűréseiből, a hengerek közötti üzemi hőmérséklet különbségekből és a felhasznált üzemanyag típusából adódó eltérések kompenzálása.
A tartály mágnesszelepének önadaptációja: a keverék önadaptációjától függően a tartály működési térképe megváltozik;
2. Öndiagnózis
Az elektronikus vezérlőegység azon képessége, hogy észleli a rendszerhibákat.
2.1 Az öndiagnózis típusai
Elektromos diagnosztika: Az érzékelő elektromos diagnosztikája azon a tényen alapul, hogy normál működési körülmények között az érzékelőnek a névleges működési tartományon belül kell lennie.
Az ezen a tartományon kívül eső jel ellenőrzése lehetővé teszi a megfelelő szűrés és megerősítés után az érzékelő hibájának diagnosztizálását. A névleges tartományon kívüli jelek jelenléte a motorvezérlő modul bemeneti fokozataiban lehetővé teszi az érzékelő jelének lehetséges valószínűtlenségének értékelését az áramkör megszakadása miatt, amint az a 2. ábrán látható, rövidzárlattal pozitívhoz (3. ábra), és végül testzárlat a 4. ábrán látható módon.
Funkcionális diagnosztika: a fent említett három hibamód statisztikailag a gyakoribb a vezérlőrendszerek érzékelőinek körében, de nem ez az egyetlen lehetséges. Valójában más típusú hibák is előfordulhatnak, például a mobil érzékelők mechanikus reteszelése. Ha a reteszelés a névleges tartományban (0–5 V) történik, a rendszer azt is a jel valószínűtlenségeként ismeri fel. Más hibaüzemmódok több érzékelő értékeit használják, és matematikai számításokkal meghatározzák, hogy a motor teljes működése koherens-e. Ha nem, akkor a motorvezérlő modul alapértelmezett értékeket, úgynevezett helyreállítási értékeket vesz át a hibás érzékelőhöz, és bizonyos esetekben gátolja egyes működtetők működését. Az 5. ábra egy hibakódot mutat ezzel a hibaüzemmóddal.
3. Helyreállítás
Az elektronikus vezérlőegység azon képessége, hogy bizonyos típusú rendszerhibák esetén is működjön. Az észlelt hibának megfelelően a rendszer előre meghatározott vészhelyzeti műveletet hajt végre a memóriájában. Például, ha a motorhőmérséklet-érzékelő hibás, ennek a paraméternek az értéke hozzávetőlegesen a levegőhőmérséklet-érzékelőtől származó információ alapján vagy a motor működési idejének függvényében kerül becslésre.
4. Tanulás
Az elektronikus vezérlőegység azon képessége, hogy felismerje a különböző típusú üzemanyagokat, és felismerje a motoros fojtószelepet (ernyedt alaphelyzet).
4.1 A tanulás típusai
Levegő/üzemanyag arány öntanulás (levegő/üzemanyag): Ez a fajta öntanulás az, ami lehetővé teszi a különböző típusú üzemanyagok (alkohol, benzin vagy a kettő keveréke) felismerését. A motorvezérlő modulban található program, amely lehetővé teszi ezt az öntanuló műveletet, az SFS – Flex Fuel Sensor Software nevet viseli. Ez a szoftver lehetővé teszi az AF (az „levegő/üzemanyag” kifejezés rövidítése, ami azt jelenti, hogy levegő/üzemanyag) felismerését szükség esetén a lambda szonda által küldött adatok értelmezésével. Ily módon a modul megtanulja, hogy melyik a legalkalmasabb levegő/üzemanyag arány a tartályban lévő üzemanyaghoz. A 6. ábra ezt a tanulást mutatja a szkennerben.
A motoros fojtószelep öntanulása: ennek a tanulásnak a célja a motoros fojtószelep kalibrálása, vagyis ezen a funkción keresztül a motorvezérlő modul felismeri a gyártási különbségeket az egyik fojtószelepház és a másik között. A 7. ábra azt mutatja, hogyan érhető el ez a tanulási folyamat a diagnosztikai berendezésen keresztül.
5. SFS rendszer – Flex érzékelő szoftver
Az SFS egy olyan rendszerből áll, amely képes a kipufogógázok lambda szonda által végzett elemzésén keresztül a felhasznált üzemanyag (benzin, alkohol és ezek keverékének) kimutatására. Ily módon a rendszer képes azonosítani a motor működéséhez ideális levegő/üzemanyag arányt, hatékonyan szabályozva a befecskendezett üzemanyag mennyiségét és a gyújtás előrehaladását. A „levegő/üzemanyag arány (AF)” paraméter a diagnosztikai berendezésen (szkenneren) keresztül tekinthető meg.
6. Tanulás A/F
A rendszer csak kedvező feltételek mellett engedélyezi az üzemanyag-felismerő stratégiát. A 8. ábrán látható levegő/üzemanyag arány (AF) felismerését lehetővé tevő feltételek a következők:
MEGJEGYZÉS: Az itt bemutatott értékek és engedélyezési paraméterek általánosak, csak példaként szolgálnak, és a gyártó által használt rendszertől és stratégiától függően változhatnak.
Az AF-felismerés során a keverék lambda-szondán keresztül történő önadaptációja le van tiltva, így lehetővé válik a szonda csúszásának mérése az önadaptáció okozta interferencia nélkül.
Az öntanulás elindul, és a SZKENNER csak akkor jelzi, ha bizonyos hőmérsékleti feltételek, hibák hiánya, a motor futási ideje és a nem aktív átfújási stratégia teljesül.
A maximális öntanulási idő alapjáraton 15 perc, ami a legrosszabb állapot. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy kifogyjon az üzemanyag a vezetéken, felismerje az új AF-et és érvényesítse azt. A 9. ábra a tanulás végrehajtásához szükséges üzemanyag mennyiségét mutatja.
Nézzünk egy példát:
Ha a jármű csak 13,2:1 levegő/üzemanyag arányú benzinnel működött, és csak alkoholt töltünk a tartályba, amelynek levegő/üzemanyag aránya 9,0:1, akkor a következő történik:
1. Az AF-tanulási stratégiát az üzemanyagszint váltja ki: 3 liternél nagyobb tankolás;
2. A keverési automatikus adaptáció le van tiltva;
3. A lambda szonda jelével a motormodul addig korrigálja a keveréket, amíg a lambda-tényező 1 nem lesz, és így megtanulja az új levegő/üzemanyag arányt;
4. A modul megjegyzi az új AF-értéket, és letiltja az AF-tanulást;
5. A motormodul lehetővé teszi az önadaptációt és visszatér a normál működéshez.
7. A lambdaszonda jele elhalványul
Ez a lambda szonda jelének állandó eltérése FULL vagy LAUGH keverék esetén, a tartályban lévő üzemanyag típusának teljes változása miatt.
Lássuk a következő példát:
Tegyük fel, hogy egy járműben csak BENZIN volt (A/F 13, 20:1). Egy bizonyos útvonalon az ECU „megtanulta” az égési folyamat értékét, és a befecskendezési időt (ÜZEMANYAG BEÁLLÍTÁS) olyan átlagos értékre állította, amely a szonda jelét az ideális működési mintákon belül tartotta, például 2,50 ms.
Ezzel a beállítással a szonda a 10. ábrán látható módon szabályos módon fog működni.
Etanollal tankoláskor az A/F 9.00:1-től megy. Ennél a jelenlegi állapotnál az oxigénérzékelő GYENGE MIX-et érzékel kisütéskor, 2 alapvető tényező miatt:
• A BEFECSKENDEZÉSI IDŐ az ECU memóriájában BENZIN értékre van állítva;
• Az etanol oxigénesebb, mint a benzin.
Ezért az oxigénérzékelő által leolvasott átlagos feszültség rendkívül alacsony lesz, és a rendszernek fel kell ismernie és meg kell tanulnia ezt az új levegő/üzemanyag arányt ennek a táplálásnak köszönhetően. A 11. ábra az oxigénérzékelő új viselkedését mutatja üzemanyagcsere után.
Magyarázat: Ez az üzemanyagcsere okozta eltérés a szonda jelének feloldódása. A 12. ábra az ideális levegő/üzemanyag arány mellett működő szondajel és az üzemanyagcsere utáni sovány keverékhez való eltérés pillanatának összehasonlítását mutatja.
Ennek a GYENGE keverési körülménynek a kompenzálására az ECU lehetővé teszi az A/F tanulás önadaptációját.
Az ECU elkezdi növelni a befecskendezési időt, amíg észre nem veszi, hogy a szonda jele ismét megfelelően rezeg, amint az a 13. ábrán látható.
Ez a növekmény azért szükséges, mert a BENZINT használó motor befecskendezési idejének 2,00 és 3,00 ms között kell lennie az ideális működési minták fenntartása érdekében. Etanol használatakor az irányítási rendszernek számos változtatást kell végrehajtania a paramétereiben, hogy fenntartsa a normál motorműködést és az ideális sztöchiometrikus arányt. Ebben az összefüggésben a megfelelő befecskendezési időnek 3,5 és 5,00 ms között kell lennie.
Ezt a növelést addig hajtják végre, amíg a motorvezérlő központ észre nem veszi, hogy az oxigénérzékelő jele ismét normálisan rezeg, megjegyzi az új A/F-et, és letiltja az üzemanyag-tanulást.
Viszlát legközelebb!
