Gépjármű-diagnosztika oszcilloszkóppal a BSM komponensstratégiával

Tartalomjegyzék:

Gépjármű-diagnosztika oszcilloszkóppal a BSM komponensstratégiával
Gépjármű-diagnosztika oszcilloszkóppal a BSM komponensstratégiával
Anonim

Lépésről lépésre megmutatjuk, hogyan kell alkalmazni, hogy Ön, kedves szerelő, használhassa műhelyében, és kiváló eredményeket érjen el a diagnózisban.

1. A BSM stratégia megértése

Ennek a stratégiának a neve a befecskendező rendszer elemeinek kezdőbetűiből származik, amelyeket az elemzés során használni fognak.

A B- betű a befecskendező fúvókára vagy befecskendező szelepre, az S betű az oxigénérzékelőre vagy lambda szondára utal, és nem utolsó sorban megvan az M- betű, amely a MAP érzékelőt jelöli, ill. szívócsatorna nyomásérzékelő.

Most értsük meg, hogyan viselkedik ez a három összetevő két különböző időpontban: gyorsulás és lassulás.

1.1 Fúvóka vagy befecskendező szelep jele gyorsítás közben

A képen lehetőség van a befecskendező fúvóka jelének gyorsítás közbeni ellenőrzésére.

Kép
Kép

Az ábrán látható, hogy a gyorsítás során a motorvezérlő egység növeli a befecskendező fúvóka működtetési gyakoriságát, hogy fenntartsa az ehhez az üzemmódhoz megfelelő üzemanyag-áramlást.

1.2 Fúvóka vagy befecskendező szelep jele lassítás közben

Lassításkor teljesen ellentétes helyzetünk van a gyorsításéval, abban a pillanatban van az úgynevezett cutoff, vagy jó portugálul üzemanyag-lezárás. A kép részletesen mutatja a fúvóka jel viselkedését.

Kép
Kép

1.3 Katalizátor előtti lambdaszonda jele gyorsítás közben

Ebben a konkrét helyzetben a lambda-szonda vagy az oxigénérzékelő 450 mV-nál nagyobb feszültségértéket mutat, azaz gazdag keverék állapotát tükrözi.

Kép
Kép

1.4 Katalizátor előtti lambdaszonda jele lassítás közben

Lassítás közben, mint láttuk, a befecskendező fúvókát nem aktiválja a motorvezérlő egység, és ennek következtében nem lesz üzemanyag az égéstérben, ami a lambdán is tükröződik szondajel, amelynek sovány keveréket kell jeleznie.

Kép
Kép

1.5 Jel a gyűjtőcsőnyomás (MAP) érzékelőtől gyorsítás közben

A gyorsítási folyamat során nagyobb levegőáram jut a motorba a szívócsonkon keresztül, mivel a szívócsatorna nyomásérzékelője a nyomásváltozásokat feszültségváltozásokká alakítja, és ez a két mennyiség egyenesen arányos, vagyis ha A kollektor nyomása nő, az érzékelő magasabb feszültséggel reagál, és fordítva.

Ennek ismeretében arra a következtetésre juthatunk, hogy a gyorsításkor az érzékelő úgy reagál, hogy megnöveli a feszültségét a jelkimenetén.

Kép
Kép

1.6 Jel a gyűjtőcső nyomás (MAP) érzékelőjétől lassulás közben

A lassítás időpontjában csökken a nyomás a szívócsőben, így a nyomásérzékelő feszültségszintje csökken.

Kép
Kép

Az egyes komponensek gyorsítás és lassítás közbeni viselkedésének e rövid magyarázata után bemutatunk egy esettanulmányt, amely példázza e paraméterek értelmezésének gyakorlati alkalmazását járműhibás helyzetekben.

2. Esettanulmány

A bemutatásra kerülő tokot a szerelő és autótechnikus barát, Karlos Rubens Goes Santos, a Rubinho Autóközpont tulajdonosa, a Rua Emilio de Menezes, Bairro Conjunto Ceará, Fortaleza városa tulajdonosa biztosította. Ceará, műhely, amely a segítségünket kérte az ügy megoldásához.

Egy 2014-es Ford KA tulajdonosa, 7. ábra, SIGMA 1,5 4 hengeres, 16 V-os motorral, megérkezett a műhelybe, és bejelentette, hogy a jármű szabálytalan alapjárati fordulatszámmal, alacsony teljesítményű és magas üzemanyag-fogyasztással rendelkezik.

Kép
Kép

Rubinho a tapasztalatai alapján tudta, hogy először ellenőriznie kell a motor időzítését, és közben beszerelte az időzítés ellenőrzéséhez szükséges speciális szerszámokat, és megerősítette, hogy az nem „pontos”, minden arra ut alt, hogy ez lesz az ügyfél által bejelentett probléma oka.

Tehát vesztegetni való idő nélkül végrehajtotta a szinkronizálási eljárást, ügyelve arra, hogy a lehető legpontosabban végezze el, a műszaki kézikönyv, valamint a fent említett speciális szerszámok segítségével.

Ezt a fontos feladatot követően beindította a motort, és az működni kezdett, de sajnálatára szabálytalanabbul kezdett működni, mint amikor a műhelybe érkezett.

A szituációval szembesülve a technikus úgy döntött, hogy elvégzi még néhány tesztet, és ezekből arra gyanakodott, hogy a motorfejben lesz probléma, ezért eltávolította és a javítóműhelybe küldte. néhány nap elteltével minden körültekintéssel és körültekintéssel elvégezte a fej összeszerelését, és újra beindította a motort, csalódására a motor ugyanazokkal a tünetekkel folytatódott.

Belefáradt abból, hogy kiderítse, mi okozta ezeket a hibákat, ezért eljött hozzám, hogy segítsek és tanácsadási szolgáltatást nyújtsanak.

Először is meg kellett erősítenem az összes már elvégzett szolgáltatást, ezért azzal kezdtem, hogy ellenőriztem a motor szinkronját a fázis- és forgásérzékelők jelei révén.

Kép
Kép

Miután megbizonyosodtam arról, hogy a virtuális szinkronizálás helyes, folytattam az ellenőrzést, megerősítve a szinkronizálást a forgásérzékelő és az első henger nyomásjele között a WPS500x pikoszkóp jelátalakító segítségével.

Kép
Kép

Eddig biztos voltam benne, hogy a szinkronizálás megfelelően történt, mivel észrevettem, hogy az első henger csúcsnyomása és a forgásérzékelő közötti igazítási pontok megfelelőek.

Nem maradt más hátra, mint megfigyelni a hengernyomás jelét a fokvonalzókkal, és ellenőrizni, hogy a megfelelő pontokat jelölik-e az oszcillogrammon.

Kép
Kép

Az utolsó teszt az eddig elvégzett szolgáltatások minőségének, következésképpen a mechanikai alkatrészek jó állapotának garantálására a picoscope WPS500x jelátalakítójával végzett relatív tömörítési teszt volt, amely egyetlen ellenőrzéssel feltárja az értéket. az összes henger kompressziója.

Kép
Kép

Az eddig elvégzett összes szolgáltatás megfelelőségének megerősítését követően lépésről lépésre elkezdtem felderíteni az ügyfél által jelentett probléma okát.

A cselekvési tervemben szerepelt a BSM technika alkalmazása, láttam, hogy ez a legmegfelelőbb, ezért elvégeztem a tesztet. A 12. ábra azoknak a teszteknek az eredményeit mutatja be, amelyek rendkívüli módon megmutatták a probléma okát.

Kép
Kép

Nézze meg figyelmesen a képet, és győződjön meg arról, hogy amikor a MAP érzékelő megnöveli a feszültségszintjét, vagyis a gyorsítás pillanatában és a lambda szonda nem mutat dús keveréket, vagyis nem érkezik üzemanyag a motorba abban a pillanatban felvetettem a lehetséges okokat, és úgy döntöttem, hogy ennek a történetnek a nagy gonosztevője az üzemanyag-szivattyú, ezért elmagyaráztam felfedezésemet a szerelőnek, aki azonnal megrendelte a szivattyút.

A szivattyú műhelyében történő kézhezvételekor beszerelte, és felpattant a járműre, örömére és megelégedésére a jármű nagy teljesítményű, szabályos alapjárati fordulatszámmal és alacsonyabb üzemanyag-fogyasztással rendelkezik.

Ajánlott: