1. Bevezetés – Ez a rendszer felelős az elektromos üzemanyag-szivattyú nyomásának és áramlásának elektronikus szabályozásáért, amely úgy van programozva, hogy optimálisan működjön különböző motorkörülmények között, például alapjáraton vagy bizonyos terhelési és teljesítményviszonyok között.
Az üzemanyag-szivattyú vezérlőmodulján kívül nyomásérzékelőnek kell lennie az üzemanyagtartály és a motor befecskendező szelepei között.
2. A rendszer működésének részletei
A befecskendező vezérlőegység az üzemanyag-szivattyú vezérlőmoduljához van csatlakoztatva, és két jel cserélődik közöttük:
Motorvezérlő modul -> Üzemanyag-szivattyú vezérlőmodul: PWM vezérlőjel;
Üzemanyag-szivattyú vezérlőmodul -> Motorvezérlő modul: Visszacsatoló PWM jel.
A rendszer által biztosított PWM jel arányos a befecskendező vezérlőközpont által küldött vezérlőjellel, és a nyomásérzékelő kommunikál a befecskendező vezérlőközponttal, bemenetként megtartva a pillanatnyi nyomásértéket a befecskendező kimenetén. pumpa.
Az üzemanyag-szivattyú vezérlőmodulja az akkumulátorról működik, a nyomásérzékelő pedig a befecskendezést vezérlő egység 5 V-os jeléből származik.
3. Rendszerösszetevők
A rendszerdiagram az 1. ábrán látható, a jelenlegi erőműveket, a tápegységet, a befecskendezőket és az üzemanyagtartályt, a nyomásérzékelőn kívül feltüntetve.

A rendszer elemei közül érdemes kiemelni az üzemanyagnyomás-érzékelőt, mert ezen keresztül jut hozzá a szerelő az üzemanyag-vezeték pillanatnyi nyomásának szkennerén keresztül.
3.1 Nyomásérzékelő - A nyomásérzékelő feladata, hogy folyamatosan figyelje a szivattyút a befecskendezőkkel összekötő üzemanyag-vezeték nyomását, és ennek a mérésnek az értékeit a motorvezérlő központ olvassa le (ECM) rendszer visszatérési jelként.
Ezekből az értékekből a motorvezérlő központ (ECM) képes értelmezni a rendszerállapotot, létrehozva a szükséges rendet az üzemanyag-szivattyú vezérlőmodulhoz.
A 2. ábra az egyes érzékelőkapcsok funkcióit mutatja.

4. Hogyan szabályozható az üzemanyag-szivattyú?
Amint korábban említettük, az üzemanyag-szivattyú vezérlőmodulja (FPCM) és a motorvezérlő központ (ECM) közötti jelcserét PWM típusú jelek végzik. Egy jelet PWM-nek neveznek, ha impulzusszélességgel modulálják, vagyis egy négyszöghullám impulzusszélességén keresztül lehetséges a teljesítmény vagy a sebesség szabályozása. A PWM jel legfontosabb paramétere a „Duty Cycle”, portugálul a munkaciklus, amely jelzi, hogy az eszköz/alkatrész hogyan fog működni. Ennél a rendszernél a „Duty Cycle” határozza meg, hogy mekkora lesz az üzemanyagáram.
Ez a paraméter százalékban van megadva, és a 3. ábrán látható módon kerül kiszámításra.

A 4. ábra grafikusan mutatja a „Duty Cycle” paraméter definícióját és változatát. (4. ábra)

5. Rendszerjelek
5.1 Kimeneti jelek – Az OBD diagnosztikához, valamint az üzemanyag-szivattyú nyomásának és áramlásának szabályozásához szükséges összes programozás a motorvezérlő központban (ECM) található.
Az üzemanyag-szivattyú vezérlőmoduljától (FPCM) érkező PWM jel értelmezett munkaciklus-bemenete és a motorvezérlő központ (ECM) kimeneti PWM jele közötti kapcsolat az 5. ábrán látható módon látható.

A motorvezérlő központtól (ECM) érkező PWM kimeneti jelekben a munkaciklus 11%-ánál kisebb értékek esetén az üzemanyag-szivattyú vezérlőmodul (FPCM) PWM-jének munkaciklusa 0-ra van állítva. %.
Hasonlóan nagyon magas (89% feletti) értékek esetén az üzemanyag-szivattyú-vezérlő modul (FPCM) PWM munkaciklusa 100%-ra van állítva.
Az üzemanyag-szivattyú vezérlőmodul (FPCM) munkaciklus-tartománya, amelyet (11%, 0) jelképez, a testzárlatos állapotokra van fenntartva.
Az üzemanyag-szivattyú vezérlőmodul (FPCM) munkaciklus-intervalluma, amelyet (89%, 100%) jelképez, az akkumulátor rövidzárlatának vagy szakadt áramkörnek van fenntartva.
5.2 Visszatérő jelek – Az üzemanyag-szivattyú vezérlőmodul (FPCM) visszatérő jelének munkaciklus-értékei és a motorvezérlő központból (ECM) érkező PWM bemeneti jel közötti kapcsolatot a 6. ábra mutatja.

MEGJEGYZÉS: A rövidzárlattól a negatívig és a pozitívig terjedő azonosításra használt stratégiák a rendszer típusától függően változhatnak, a jelen cikkben bemutatott egy adott rendszer jellemzőit írja le. A diagnosztikát végző jármű által használt elektromos rendszer.
Az üzemanyag-szivattyú vezérlőmodultól (FPCM) visszaküldött PWM-jelekben a munkaciklus 3%-ánál kisebb értékek esetén az Injection Control Center (ECM) PWM-jének munkaciklusa 0-ra van állítva. %.
Hasonlóan nagyon magas (97% feletti) értékek esetén a motorvezérlő központ (ECM) PWM munkaciklusa 100%-ra van állítva.
A motorvezérlő központ (ECM) PWM üzemi ciklusának tartománya, amelyet (3%, 0) képvisel, a földhöz való rövidzárlat számára van fenntartva.
A motorvezérlő központ (ECM) PWM-jének munkaciklusának tartománya, amelyet (97%, 100%) képvisel, az akkumulátor rövidzárlatának vagy szakadásnak van fenntartva.
A diagnózis megkönnyítése érdekében felsoroljuk az üzemanyag-szivattyú vezérlőmoduljának csatlakozókapcsainak funkcióit.
6. Az üzemanyag-szivattyú vezérlőmodul csatlakozóján lévő elektromos jelek leírása
A csatlakozó minden érintkezőjének helyzete a 7. ábrán látható.

A 8. ábrán az egyes csatlakozótüskék funkcióinak leírása található.

MEGJEGYZÉS: Az üzemanyag-szivattyú vezérlőmodul csatlakozójának elektromos csatlakozásai rendszertípusonként változhatnak. A jelen cikkben bemutatottak egy adott rendszer jeleit írják le. Ezért elengedhetetlen, hogy a technikus tanulmányozza a diagnosztikát végző jármű által használt rendszer elektromos kapcsolási rajzát.
7. Esettanulmány
Ezt a tokot Lucas szerelő biztosította a Retífica União Dieselből, São Miguel do Araguaiából, Goiás államban. A technikus megkapta a FIAT Strada Hard Work 1,4 évjáratú, 2018-as járművet, 9. ábra. Az ügyfél panaszkodott, hogy a jármű teljesítménye alacsony, és alapjáraton nem bírja addig a pontig, hogy „lekapcsolja” a motort, ha nem nyomták le a gázpedált.

A szerelő, amikor az üzemanyag nyomáspróbáját a manométerrel végezte, megállapította, hogy a nyomás nem érte el az 1,5 bar-t.
A járművön végzett szervizek előzményeinek vizsgálatakor felfedezte, hogy az üzemanyag-szivattyút már kicserélték, ami miatt – legalábbis egyelőre – kizárta annak lehetőségét, hogy ez az alkatrész okozza a rendellenességet.
Amikor ellenőrizte egy hibakód meglétét, amely segíthet azonosítani a hiba okát, a szerelő a kódra bukkant
P1225 – Üzemanyagvezeték nyomásérzékelő.
A DTC szerint minden azt jelezte, hogy a probléma az érzékelőben van.
A technikus azonban tudta, hogy meg kell erősítenie ezt a hibát, ezért folytatta az érzékelő tesztelését a 10. ábrán látható módon.

A diagnosztikai eszköz által kijelzett érték megfigyelésével, amely a motor járása közben különböző feszültségértékeket mutatott, vagyis a rendszer nyomásváltozását valós időben elektromos jelekké alakította, arra a következtetésre jutott, hogy az érzékelő működik megfelelően.
Miután megbizonyosodott arról, hogy az érzékelő megfelelően működik, a szerelő mérlegelte az üzemanyag-szivattyú alkalmazásának hibájának lehetőségét, amelyet korábban egy másik műhely végzett.
Időveszteség nélkül eltávolította a bombát, és megerősítette, hogy alkalmazási hibával néz szembe, mert az nem kompatibilis a rendszerrel. Beszerelt egy másik szivattyút megfelelő üzemanyag-áramlással és nyomással a járműhöz, és a probléma megoldódott.
Kedves szerelőbarátok! Megpróbáltam ezekben a rövid sorokban bemutatni a rendszer működését, komponenseit, valamint működési dinamikáját, hogy segítsek Önnek a diagnosztikát használó járműveken technológia.
Viszlát legközelebb!