A vezetés automatizálása – 1. rész: Automatikus fékek

Tartalomjegyzék:

A vezetés automatizálása – 1. rész: Automatikus fékek
A vezetés automatizálása – 1. rész: Automatikus fékek
Anonim

Egyes modellek technológiai erőforrásainak szintje olyan magas, hogy sokan már megjósolják azt a napot, amikor a sofőr gyakorlatilag ráfordítható lesz az otthon és a munkahely közötti napi ingázásra. Az önmagukat vezető autók már valóságnak számítanak, egyelőre még laboratóriumokban és tesztterepeken, de hamarosan biztosan a brazil utcákon is megjelennek.

E technológiák tisztázása érdekében ebben a kiadásban egy cikksorozatot indítunk a vezetési automatizálás három fő jellemzőjéről, elmagyarázva a főbb konstruktív típusokat, valamint az elveket és a működési stratégiákat.

Ezek a következők: automatikus fékrendszer, parkolást segítő rendszer és adaptív sebességtartó rendszer.

De miért van szükség ennyi technológiára?

Sok járművezető úgy véli, hogy az automatizálási technológiák túlbuzgók az autógyártók részéről, tekintve, hogy a vezetés „élvezete” elveszik. Valójában az történik, hogy több tanulmány is azt mutatja, hogy a legtöbb autóbaleset emberi hiba okozza, akár a sofőr hozzá nem értése, meggondolatlansága vagy akár fizikai fáradtsága.

Kép
Kép

A számítógépek, vagy inkább a különféle járműinformációkat elemző és vezérlő szenzorok, modulok és működtetők készletei sokkal gyorsabban képesek döntéseket hozni, mint bármely tapaszt alt vezető.

Ezért nagyon nagy a lehetőség, hogy ezek a technológiák a balesetek csökkentésében rejlenek, mivel sikerül az emberi hibák egy részét semlegesíteni, még akkor is, ha a vezető jelenléte a volán mögött elengedhetetlen.

Az alapfelszereltségként vagy opcióként automatizált vezetési rendszerrel rendelkező autók száma csak nő, mivel egyre több autógyártó alkalmazza ezeket a technológiákat, kezdetben csúcsmodellekben, később kiterjesztve a teljes (vagy majdnem a teljes) modellválasztékra.

Fő automatizálási rendszerek

A cikksorozatot az automatikus fékrendszerrel kezdjük, de először lássuk a parkolássegítő és az autopilot rendszerek rövid leírását.

A parkolássegítő rendszer a jármű lökhárítóiba szerelt ultrahangos érzékelők készletéből áll, amelyek kis sebességű helyzetekben (általában 5 vagy 10 km/h-ig) figyelik a jármű elején és hátulján lévő tereket. és hangjelzésekkel vagy digitális képernyőn megjelenő képekkel jelzi a járművezetőnek a távolságot a járműtől a tárgyaktól, például más járművektől, oszloptól vagy f altól.

Ezen túlmenően ez a rendszer képes a parkolóhely méretének mérésére és annak elemzésére, hogy le lehet-e parkolni a járművel, tájékoztatva a vezetőt, hogy ha lehetséges, melyik utat kell követnie.

Ennek a rendszernek a nagy különbsége azonban az, hogy márgyakorlatilag automatikus vezetési lehetőség van

a vezető csak akkor válasszon sebességfokozatot, amikor a rendszer jelez, és szükség esetén fékezzen a sebesség szabályozásához. Így a jármű úgy parkol le, hogy a vezető nem zavarja a pályát.

Az autopilot rendszer magába foglalja a két korábbi rendszert, többek között érzékelőket és modulokat, amelyek nemcsak a jármű sebességét szabályozzák a gázkar motorterhelésének megfelelő nyitásával, hanem az elöl haladó járműtől való távolságot is., mindig tartsa be a vezető által meghatározott minimális távolságot, szükség esetén gyorsítsa és fékezze a járművet.

A rendszer más járművek jelenlétét is figyeli old alt és hátul, és sávváltás esetén tájékoztatja a vezetőt, ha holttérben vagy nagyon gyorsan közelednek a járművek. Ezekben a helyzetekben a rendszer biztonsági eljárást alkalmaz, megfeszíti a biztonsági öveket, ha valószínű a hátsó ütközés.

Automatikus fék

Az automatikus fékrendszer egy speciális modulból és egy sor radarból áll, amelyek figyelik a jármű előtti forgalmat, együttműködve az ESP rendszerrel (stabilitás-ellenőrzés). Amikor a rendszer érzékeli, hogy az elöl haladó jármű csökkentette a sebességet, jelzéseket kezd kibocsátani a panelen.

Ha a vezető továbbra sem csökkenti a sebességet, a rendszer automatikusan fékez, fokozatosan 100%-ra növelve a fékezőerőt, ha a vezető nem reagál, és nincs több esélye megmenekülni a baleset elől.

Egyes modelleken ez a rendszer a tolatási manőverek során is működik, elkerülve az ütközést a jármű mögött elhaladó járművekkel, állatokkal vagy gyalogosokkal, amelyeket a vezető esetleg nem látott.

Automatikus fék – Alkatrészek

Az automatikus fékrendszer fő alkatrészei az adaptív sebességtartó rendszerrel és az ESP-vel közösek. Ezek:

- Radar: Az első lökhárítóhoz rögzítve az a funkciója, hogy információt rögzítsen az elöl haladó jármű távolságáról és sebességéről infravörös jelek küldésével és fogadásával.

Általában párban szerelik fel, egyet-egyet a lökhárító mindkét oldalán;

- Figyelő kamera: A tetőtükör közelébe vagy a jármű előtti hűtőrácsra szerelve figyeli a jármű elejét, és elküldi a képeket egy meghatározott vezérlőmodulnak, amely feldolgozza ezeket a képeket.

A kamera testalkat (fej, törzs és végtagok) és hőség alapján is rögzítheti a gyalogosok jelenlétét, még akkor is, ha nincsenek az úton, és riaszthatja a vezetőt, mivel a személy megpróbálhat átkelni az úton;

- Ultrahang érzékelők: A jármű hátuljára és oldalára szerelve felelősek azért, hogy információkat gyűjtsenek az oldalakon és hátul lévő más járművek jelenlétéről.

- Képfeldolgozó modul: Képeket fogad a kamerától, és képfeldolgozást végez, azonosítja a padlón lévő sávokat, a gyalogosokat és az előtte haladó, akár mozgó, akár nem közlekedő járműveket.

- Távolságvezérlő modul (beépítve az autopilot rendszerbe): Az első radaroktól kapott jelek alapján kiszámítja a távolságot az elöl haladó járműtől.

- ABS vezérlőmodul (beépítve az ESP rendszerbe): mivel ez felelős a fékek aktiválásáért/vezérléséért, szükséges, hogy a képfeldolgozó modul közvetlenül kommunikáljon ezzel a modullal.

- Kommunikációs protokollok: Ez a rendszer, vagy inkább az érzékelők és modulok közötti integráció alapvetően a jármű magas CAN-hálózatán keresztül történik.

Az Audi vonalmodellek (Q7, A7 és A8) konkrét esetben a modul összekapcsolására egy FlexRay nevű differenciált buszt használnak, amely nagy adatátviteli sebességgel rendelkezik (kb. 10 Mbit/s).

Működési stratégiák

A rendszer működési stratégiáinak meghatározása előtt tisztázni kell, hogy két alapvető működési típus létezik: az egyik gyakorlatilag minden autógyártónál közös, és 30 km/h és 200 km/h között működik, egy biztonsági rendszer, amely ütközés esetén csökkenti a kár mértékét.

Van egy másik, amely csak alacsony sebességnél működik, és képes teljesen leállítani a járművet, amelyet eddig csak a Volvo „City Safety” néven tett elérhetővé.

A két rendszer nagyon hasonlóan működik, de különböző helyzetekben működnek.

1. eset – 30 km/h és 200 km/h között működő rendszer

Részletesen ismertetjük a más autógyártókhoz hasonlóan működő Audi modellekben használt Pre Sense Plus rendszer működését. Ha a jármű állandó sebességgel halad, a közvetlenül előtte haladó jármű távolságát (ha van) folyamatosan figyeli a rendszer.

Ha ez a sebesség nagyon hirtelen csökken, a rendszer 4 lépésben jár el, a következők szerint:

1. lépés: A vezetőt egy hang- és fényjelzéssel tájékoztatják az ütközés veszélyéről (a műszerfalon).

Ebben a szakaszban az ABS rendszer nyomás alatt van, és a felfüggesztés a lehető legmerevebbre van állítva, hogy ütközés esetén maximalizálja az energiaelnyelést.

2. lépés: Ha a vezető nem működteti a fékrendszert, vagy csak leveszi a lábát a gázpedálról, a rendszer gyorsan behúzza az első fékeket.

Ez figyelmeztető rázkódást okoz a járműben, és röviddel ezután a teljes intenzitás 30%-ának megfelelő fékezőerő lép fel, ami elindítja a jármű lassulását.

Ezenkívül az első biztonsági övek előfeszítve vannak, ami csökkenti a biztonsági övek meglazulását.

3. lépés: Ha a lassítás nem elegendő, vagy a vezető nem fékez, a rendszer a fékezőerőt a teljes fékerő körülbelül 50%-ára növeli.

Az ablakok és a napfénytető, ha nyitva vannak, zárva vannak, hogy megakadályozzák a tárgyak bejutását és az utastér épségét.

A fék- és a vészvillogó is világít, hogy figyelmeztesse a mögötte haladó vezetőt, ha van ilyen.

4. lépés: Ebben az utolsó lépésben, még ha a vezető megpróbál is reagálni, már nincs lehetőség az ütközés elkerülésére, így a rendszer a maximálisra növeli a fékezőerőt, így az autó teljes lassulását generálja..

Az utasok sérülésének minimalizálása érdekében a biztonsági övek is maximálisan meg vannak feszítve.

Fontos megjegyezni, hogy ha a vezető elmozdítja a kormánykereket vagy benyomja a féket, a rendszer bármikor kikapcsol.

Ez biztosítja, hogy a járműért a felelősség a vezetőé marad, így a maximális fékezés csak akkor érvényesül, ha a jármű már nincs elegendő szögben ahhoz, hogy elkerülje az akadályt.

Így, ha valóban ütközés történik, a kár sokkal kisebb lesz, mivel a sebesség csökken.

Az ESP minden szakaszban biztosítja, hogy a jármű stabilitása ne csökkenjen, még akkor sem, ha a vezető elmozdítja a kormánykereket, vagy ha csökken a súrlódás a gumiabroncsok és a talaj között.

Ennek a rendszernek megvan az a stratégiája, hogy sávváltási helyzetekben is fellép, figyelmeztetve a vezetőt, ha egy másik jármű közeledik a következő sávban.

2. eset – 30 km/h alatti sebességgel működő rendszer

Ez a fajta művelet a legalkalmasabb lassú forgalmi körülményekhez (például forgalmi dugókhoz vagy parkolási manőverekhez).

Ebben az állapotban a rendszer hirtelenebben működik. Ha az elöl haladó jármű megáll, vagy az úton parkoló járművel való ütközés közvetlen veszélye áll fenn, a rendszer felismeri ezt a helyzetet, és azonnal, maximális fékerővel fékez, biztosítva, hogy a jármű a legkisebb helyen álljon meg. lehetséges.

Akusztikus és műszerfali figyelmeztetések figyelmeztetik a vezetőt a helyzetre, az első biztonsági övek teljes megfeszítése pedig befejezi azokat az óvintézkedéseket, amelyek csökkentik vagy megszüntetik a jármű és az utasok sérülésének esélyét.

Érdemes megemlíteni, hogy mindig a vezető beavatkozása lesz az elsőbbség, a vezetőnek lehetősége van arra, hogy engedélyezze-e az automatikus fékrendszert, vagy sem.

Egyes automata fékkel felszerelt járművek

Audi:

„Audi Pre Sense Plus”-ként hivatkozva. Elérhető az új A8-ason.

Mercedes Benz:

Az autógyártó „Pre Safe”-nek hívja, és 2003 óta kapható az S-osztályban.

Honda:

2003-ban jelent meg a japán piacon, „Honda’s Collision Mitigation Brake System” (CMBS) néven.

Az Inspire modellt szereli fel (amit Brazíliában Accord néven ismerünk). Brazíliában a CRV-t opcióként ezzel a rendszerrel értékesítik.

Toyota:

Az autógyártó 2004-ben dobta piacra az első „Pre Collision System” (PCS) technológiával felszerelt modellt a Lexus LS 430-al

Volvo:

A svéd márka differenciálműve a „City Safety” elnevezésű rendszer, amely az új XC60-at szereli fel, alacsony sebességnél az automatikus fékrendszeren alapul.

Subaru:

Az autógyártó „EyeSight”-nak nevezi technológiáját, amely csak a japán piacon kapható Legacy modellben érhető el

Következtetés

Láthatjuk, hogy a luxusautók főbb gyártói már rendelkeznek automata fékrendszerrel felszerelt modellekkel, amely technológia nagyszerű szövetségesnek bizonyult a közlekedési balesetek csökkentésében.

Az elektronikai modulok nagy száma a csúcstechnológiás érzékelőkkel együtt jól mutatja annak fontosságát, hogy a szerelő mindig odafigyeljen a piaci újításokra, még akkor is, ha nagyon valószínű, hogy ez a típusú jármű csak a független műhelybe kerül. pár év múlva..

A következő számban kövesse a Park Assist néven is ismert parkolássegítő rendszer leírását, amely olyan modelleket szerel fel, mint a Volkswagen Tiguan.

Ajánlott: